Mit csinál az emberi agy, amikor matematikai feladatokkal foglalkozunk?
Alapvetően két igencsak különböző mechanizmust használ az ember agya, ha egy matematikai problémát kell megoldani. Az egyik a verbális módszer, amikor az agy a nyelv szimbólumaihoz kapcsolja a különböző mennyiségeket. Az ilyen mechanizmust használó matematikusok szerint egy-egy jó ötlet általában szavak, szókapcsolatok formájában jelenik meg a fejükben. A másik mechanizmus során a számok, matematikai ötletek vizuális megjelenése, a térbeli alakzatok, geometriai képek, formák kapják a főszerepet. Így gondolkodott Albert Einstein is, aki elmondása szerint egy-egy matematikai ötlet kidolgozásakor határozottan úgy érezte, mintha különböző ábrákat variálna a térben maga előtt.
Egy azonban biztos: kutatások bizonyítják, hogy bármelyik módszert is használjuk, a gondolkodásunk és logikánk fejleszthető. A gyakori kérdések oldalán egy névtelen felhasználó megkérdezte, hogy mégis hogyan tudná fejleszteni a logikáját. A válaszok viszonylag hasonlóak voltak.
Igazából attól fejlődik a logikád, ha igyekszel mindig, vagy legalábbis általában logikusan gondolkodni. A logikát lehet tanulni, de még fontosabb egy bizonyos hozzáállás elsajátítása, ami persze magától jön, ha sokat foglalkozoik az ember számítási és logikai feladat, sudoku vagy akár grafilogika megoldásával. Bemagolni sajnos nem lehet.
Richard Feynman Nobel-díjas fizikusnak például csak 125-es IQ-ja volt eredetileg, ami nem kevés, de nem is kimagasló, mégis zseniális feladatmegoldó készséget fejlesztett ki magának, ami miatt a 20. század, de különösen a II. világháború utáni időszak legnagyobb hatású elméjének tartják.
Az utóbbi egy hétben kipróbáltam a Quick Brain nevű telefonos alkalmazás annak reményében, hogy nekem is sikerül fejlesztenem a problémamegoldó készségemen. Az alkalmazásban főleg matematikával kapcsolatos példák és játékok vannak. Az alapelve az, hogy ha az adott feladatra jó választ adunk, akkor jön a következő feladat, ha nem, vége a körnek. Minél tovább eljutunk, annál több pontot és pénzt kapunk a kör végén. A pontokkal szinteket lehet lépni, a pénzzel pedig folytathatjuk az adott kör onnan, ahol hibásan válaszoltunk. A közismert 2048 nevű játék mellett több gyorsasági feladatot és matek példát lehet megoldani. Külön kiemelném, hogy van szorzótáblás menüpont is, ami általános iskolás koromban nagyon jól jött volna.
Kísérlettel igazolták, hogy emberek agyában ugyan olyan folyamatok mennek végbe egy szép egyenlet láttán, mint más embereknél egy szép festmény láttán. Ennek az a magyarázata, hogy ha értjük a mögöttes tartalmat, az pozitív érzelmeket vált ki belőlünk.Tehát ha megoldunk egy példát, az boldoggá tesz minket.
Én azok közé az emberek közé tartozom, akik szeretik a gondolkodtató feladatokat, és örülnek, ha átlátják az összefüggéseket. Ez az alkalmazás olyanoknak ajánlom, akik szintén szeretik a gondolkodtató feladványokat, vagy csak fejleszteni szeretnék a képességeiket.