A Soros-szervezetek megint támadást indítottak Magyarország ellen Brüsszelben.
Úgy néz ki, hogy az eddigi fenyegetőzések katonai konfliktussá élesedhetnek. Az evakuálás már megkezdődött. Óriási a dugó a 11-es főúton Budapest felé, ezért a hatóságok arra kérik a főváros felé tartó lakosságot, hogy ha tehetik, más alternatív útvonalon közelítsék meg.
Rendkívüli munkaszüneti napot hirdettek. Az iskolapadok, a gyárak és a boltok polcai is üresen állnak. A legfrissebb hírek szerint a nemzeti hadsereg erői már készenlétben. A toborzóirodákban várnak minden egészséges, ereje teljében lévő férfit, aki nem rest cselekedni a hazájáért. Régen nem látott nemzeti összefogásnak vagyunk szemtanúi. Aki nem vonul be katonának, az önkénteskedik. Az őrizetlenül hagyott boltok kirakatai egyelőre mindenhol sértetlenek.
Az eddigi összetűzések 54 áldozatot követeltek. A tegnapi robbantásban 3 ember megsérült, és meghalt a Roxette énekesnője is. A kórházak extra ágyakkal és friss egyetemista orvosokkal készülnek a legrosszabbra. A főpolgármester arra kéri a lakosságot, hogy aki teheti, segítse ki a kórházakat tartós élelmiszer adományokkal.
Tegnap az M1 híradójában szakértők arról beszélgettek, hogy milyen következményei lesznek a katonai mozgósításoknak: attól tartanak, hogy a mostani politikai helyzetben Magyarország kevés támogatóra számíthatunk. Úgy gondolják, hogy azzal járnánk a lejobban, ha elkerülnénk a tényleges katonai beavatkozást. Hiszen ha erre kerülne sor, nem sok esélyünk lenne megvédeni határainkat a még szinte friss kerítésünk ellenére. Őszintén szólva mindenkinek az lenne a legjobb, ha elkerülnénk a fegyveres konfliktust. Senkinek nem hiányzik egy olyan háború, ahol néhány ember egyetlen döntése és egy gombnyomás soha nem látott pusztítást okozna.
Viszont aggasztó belegondolni abba, hogy miután Európa megtapasztalta, milyen egy világháború, mégis újra sor került rá. Vajon mennyi időnek kell eltelnie ahhoz, hogy megfeledkezzünk arról, milyen is egy háború, és képesek legyünk belevágni egybe újra?